Kattints a kérdésre a válaszhoz!
A terméknél lévő részletes leírásnál található egy "kompatibilis" rész (
kattints ide), mely azokat a motorokat tartalmazza, melyekhez már vittek feszültségszabályzót.
Szeretnénk hangsúlyozni, hogyha a motorod nincs fent a listán, akkor az nem azt jelenti, hogy nem jó hozzá, csak még nem vittek.Amennyiben nem vagy biztos benne, hogy milyen feszültségszabályzóra van szükséged, akkor írj akkor írj az info@szabalyzo.hu -ra és felvesszük veled a kapcsolatot. .
A szabályozás elve ugyanaz különböző motoroknál, csak a generátor teljesítményben és a csatlakozók kialakításában térhetnek el. Ez a szabályzó a nagyobb teljesítményű motorkerékpárokra készült, de természetesen használható a kisebb teljesítményű, régebbi gyártmányokhoz is. A vezetékvégek szabadok (nincsenek csatlakozóval ellátva), így bármelyik márkának és típusnak megfelelő csatlakozó utólag rászerelhető. A webáruházunkban univerzális feszültségszabályzó mellett csatlakozókészlet is megrendelhető.
A MOSFET tranzisztorokat használó feszültségszabályzók legnagyobb előnye a klasszikus tirisztoros feszültségszabályzókkal szemben, hogy csekély hő keletkezik a szabályzás során. Ez az előny kiváltképp fontos az egyre nagyobb teljesítményű generátorokkal rendelkező motorkerékpárok esetén.
A kontroller IC vezérlésű feszültségszabályzók szükségessége a nagyteljesítményű (400-500 W-os) generátorok esetében merült fel. Az IC hasznossága azonban ezen túl mutat, ezért szabályzóinkat most már csak ezzel együtt gyártjuk. Részletesebben itt olvashatsz a
kontroller IC technológiáról
A szabályzó félvezetőinek maximálisan megengedhető belső hőmérséklete 150°C. A fémházban 15-20°C hőfoklépcső alakulhat ki, így a bordák hőmérséklete akár 100°C is elfogadható. A leadott hőmennyiség a hőfokkülönbséggel exponenciálisan növekszik (minél forróbb a bordafelület, annél jobban adja le a hőt). A bordafelület melegségének észlelése tapintásra szubjektív. Egy 50°C fémfelület már tartósan nem fogható meg. Ennek megfelelően a feszültségszabályzó bordafelülete sosem lesz „épp csak langyos”.
Ellenőrizzük az akkumulátornál a csatlakozókat, hogy tiszták és szorosak legyenek. Az oxidálódott vagy laza csatlakozók okozhatják a nem megfelelő (alacsony) feszültséget. A megolvadt csatlakozó is feszültségesést okozhat. Ellenőrizzük a fő-olvadóbiztosító környékét (ez általában az indító relé közelében található), hogy nem oxidálódott vagy fáradtak-e el a nyomórugók.
A feszültségszabályzó ebben az esetben is beköthető. A duplázott áramkivezetésekből az azonos pólusú vezetékek végei (pirosat a pirossal, zöldet a zölddel) összeköthető, ezután már értelemszerűen csatlakoztatható.
Előfordulhat, hogy a gyári feszültségszabályozó 6, esetleg 8 vezetékkel csatlakozik a motorkerékpár hálózatához Ebben az esetben az új feszültségszabályzó bekötése után a motorkerékpár oldalról a kimaradt (kapcsolt pozitív – általában vékonyabb, barna vagy fekete színű) vezeték szabadon marad. A kapcsolt pozitív lényege, hogy a feszültségszabályzó ezen a vezetéken keresztül veszi a feszültség mintát, amihez szabályoznia kell. Ezt a mi feszültségszabályzónk a töltőszálról nézi (a legtöbb szabályzó egyébként így dolgozik), ezért nincs rá szüksége. Ezért ha tőlünk vett szabályzót használsz, akkor a kapcsolt pozitív vezeték a motorkerékpár oldal felől kimarad, szigeteld le.
Amennyiben nem állapítható meg ránézésre a kapcsolt pozitív vezeték, abban az esetben mérőműszerrel bizonyosodhatsz meg róla:
- A kapcsolt pozitív vezetékben, ha a rá van adva a motorkerékpárra a gyújtást akkor megjelenik az akkumulátor feszültség. Ha levesszük a gyújtást akkor eltűnik az akkumulátor feszültség.
- A pozitív (töltés-pozitív) vezeték(ek)ben mindig az akkumulátor feszültséget fogjuk mérni (függetlenül attól hogy rajta van-e a gyújtás vagy sem).
Az akkumulátor feszültsége alap esetben ez 12V körüli érték. A lemerült akkumulátor esetében értelemszerűen kevesebb mérhető.
A teljesség igénye nélkül, ilyen kapcsolt pozitív vezeték van például a Yamaha XVS 650 vagy Yamaha XVS Dragstar 1100 esetében, de ugyanúgy előfordul a Hondánál például a XRV 750 Africa Twin esetében. Ezekhez így szintén kompatibilis a feszültség szabályzó.
Előfordulhat, hogy a gyári feszültségszabályozó 4 vezetékkel csatlakozik a motorkerékpár hálózatához. Ilyenkor a szabályzó fém háza biztosítja a negatívot. Ebben az esetben az új feszültségszabályzó bekötése után a feszültségszabályzó oldalról a kimaradt (negatív – zöld vagy fekete színű) vezetéket egy szemes kábelvéggel rögzítsük a motorkerékpár fémes testéhez (semmiképp se olyan helyre, ami le van festve, mert az szigetelhet!).
KTM 950 esetében olyan is előfordult, hogy a 7 vezetékes feszültségszabályzónkra volt szükség, mert a pozitív (piros) vezetékek duplázva voltak csatlakoztatva az elektromos hálózathoz, míg a negatív (zöld) vezetékek szemes kábelvéggel voltak testelve a motorkerékpár testén.
Szemes kábelvéget a feszültségszabályzó megrendelésénél kérhetsz külön - jelezd a megrendelés véglegesítésénél a megjegyzés mezőben.
Tapasztalataink (korábbi rendelések alapján) ilyen szemes kábelvéggel kell testelni a feszültségszabályzó negatív vezetékezését, KTM 990, KTM 950, illetve Yamaha Virago XV 535 esetében.
Az általunk árult feszültségszabályzók univerzálisan használhatóak. A csatlakozók fajtája márkánként és típusonként eltérő lehet. Sok esetben (korábbi) szervizeléskor a szerelő csatlakozó nélkül forrasztotta össze a szabályzó vezetékeit vagy a “gyári” csatlakozót egy másik fajta csatlakozóra cserélte. Azért, hogy a megrendelést követően ne legyen gond a csatlakozó kompatibilitásával, ezért nem teszünk rá csatlakozót. Amennyiben szükséges a csatlakozó cseréje (pl. elégett), akkor a webshopunkban elérhetőek különféle csatlakozókészletek. Ebben az esetben javasoljuk a szabályzóhoz és a motorkerékpár oldalon is a csatlakozók cseréjét (apa és anya csatlakozók).
A "normál" MOSFET feszültségszabályzóink 25-30 amperig elfogadható melegedéssel bírták. Jelenleg minden szabályzónk a MOSFET-ek mellett kontroller IC technológiával is el van látva, így nagyobb árammal is terhelhető. A nagy áramot vivő vezetékek (különösen, ha össze vannak kötegelve egymással) és azok csatlakozói (ezért is szoktuk javasolni a csatlakozók helyett a forrasztást) a gyenge pontok egy nagyobb teljesítményű generátornál, nagyobb kockázatot jelent, hogy ezek megolvadnak, mintsem, hogy mennyit bír a szabályzó.
A lényeg a robogónál a háromfázisú generátor megléte. Ha háromfázisú a generátor, akkor jó hozzá a feszültségszabályzónk. Ennek megfelelően a nagytestű robogók esetében szokták inkább keresni a termékünket (például Suzuki AN 400 Burgman -hoz kifejezetten gyakran szokták vinni a feszültség szabályzót) .
A feszültségszabályzóink gond anélkül használhatóak bármilyen akkumulátorhoz (pl.: lítium vasfoszfát (LiFePO4) vagy AGM akkumulátor).
Akkumulátor típusától függően azonban változhat az ideális töltés értéke:
- A zárt akkuk (AGM, savzselével felitatott üvegszál) jobban szeretik a 14,5V feletti feszültséget (de 15V fölé azért nem mehet!)
- A nyitott, dugóval ellátott akkuknak inkább a 14,5V alatti (de 14V feletti) érték az ideális. Ha magasabb a töltés, akkor a vízbontás miatti veszteséget gyakrabban kell utánatöltögetni desztillált vízzel. Semmiképp se használjunk csapvizet, illetve akkumulátor savat!
A háromfázisú feszültségszabályzónk söntszabályozással működik. Ezt magas fordulatszám tartományú generátorokhoz (jellemzően motorkerékpárokhoz) szokták használni. Ilyenkor a generátor tekercselése szigorúan (motor)olajban kell, hogy fürödjön. A száraz generátorokat nem szabad söntölni, mert a hűtés hiányában leéghetnek (épp ezért a háromfázisú feszültségszabályzónkat nem ajánljuk száraz generátorokhoz)
Az egy és kétfázisú feszültségszabályzónk soros szabályozású, tirisztoros technológiájú. Ezt alacsony fordulatszám tartományú generátorokhoz szokták használni és ezek a termékeink használhatóak száraz generátorokhoz is.
A hűtőborda mérete egy általános méret, így a legtöbb esetben gond nélkül rögzíthető.
A szabályzó paraméterei:
Méretek: 90 x 78 x 28 mm
Felfogatási táv: min: 66 mm, max 69 mm
Ha a régi szabályzód felfogatási távja kicsit eltérő, akkor a mi szabályzónk könnyen "hozzá alakítható". Ilyen esetben úgy szokták rögzíteni a szabályzónkat (hogyha csak pár mm hiányzik a felfogatásnál), hogy a "szárnyába" fúrnak egy nagyobb/szélesebb lyukat, mert ott nincs alkatrész, csak a hő leadás miatt van. Alkatrészek csak és kizárólag a műgyanta kiöntés alatt vannak a szabályzóban. Alumíniumból van a hűtőborda ezáltal könnyen "igazítható" a felfogatási lyuk.
Ha csak alacsony fordulatszámon kevés a töltés (14V alatti), míg megemelt fordulatszámon már megfelelő a töltés és utána stabil, akkor mágnesek meggyengülésére lehet gyanakodni.
A feszültségszabályzó multiméterrel való kiméréshez az alábbi videót ajánljuk megtekinteni. 9 perc 36 másodperctől. A videó eléréshez
kattins ideA videóhoz kapcsolódóan az alábbi táblázatot készíttettük.
1. Egy tirisztoros feszültségszabályzó esetén (sima diódával) a következő értékeket kell mérni:
A táblázat megtekintéséhez böngészőben kattints ide vagy töltsd le PDF-ként kattints ide
2. A mi feszültségszabályzóink
esetében (MOSFET technológia, illetve az pozitív oldalt beépített 3 db Schottky dióda miatt, míg a negatív oldalt hagyomány diódák vannak beépítve):
A táblázat megtekintéséhez böngészőben kattints ide vagy töltsd le PDF-ként kattints ide
Azért csak az egyik oldalt van Schottky dióda beépítve, mert a MOSFET “body” diódája is erős teljesítményű dióda, így ott nem került Schottky dióda beépítésre.
Jó tudni! Ha a méréskor feszültségszabályzót még meleg (a motorkerékpárról “frissen” van leszedve) vagy 40 fokos hőségben mérjük, akkor a mérési eredmények a fentebbi táblázattól lefele eltérhetnek. Ez nem jelent rosszat, csak egy “természetes” eltérés a melegből adódóan (másképp fogalmazva a fentebbi adatokat “szobahőmérsékletű” feszültségszabályzó esetében mérhetjük).
Jó tudni! A fentebbi mérések elvégzésével, ha sípol a multiméter, az “OL” / “1” érték helyett más értéket mérünk vagy a 3 fázis között nagyon nagy eltérés van, akkor biztosan rossz a feszültségszabályzó. Amennyiben a teszten “átmegy” a feszültségszabályzó, attól még lehet, hogy a feszültségszabályzóval van a gond, de ezzel az egyik lehetséges hibaforrást (ha tönkrement a dióda) kiszűrhetjük.